Lantos Csaba energiaügyi miniszter döntése értelmében a kiterjesztett gyártói felelősségi díjak mértéke a 2024. évben nem emelkedik - olvasható a tárca közleményében. A döntés meg is jelent a csütörtök esti Magyar Közlönyben. Az energiaügyi minisztérium tájékoztatásából az is kiolvasható, hogy a kötelező visszaváltás rendszere januártól mégis elindul.
Elindult ma, november 30-án, a nap- és egyéb erőművek, illetve a villamosenergia-tárolók hálózati csatlakozási igényeire vonatkozó második közzétételi és együttes igényvizsgálati eljárás -jelentette be az Energiaügyi Minisztérium. Az eljárás során 2029-től kezdődő csatlakozási lehetőséget kaphatnak az ipari méretű projektek, de lesz egy gyorsítósáv is a szabályozható hagyományos erőműveknek és tárolóknak. A Portfolio információi szerint sietnie kell az újabb nap- és egyéb erőműépítésben gondolkodó beruházóknak, mert az eljárás 20 napig lesz nyitva. Az is lényeges, hogy a gyorsítósáv, tehát a garantált csatlakozási időpontnál hamarabbi csatlakozás azoknak is megnyílik, akik a szeptemberben zárult első közzétételi eljárásban naperőműre kaptak csatlakozási jogot, és technológiaváltással nem időjárásfüggő megoldásra váltanak.
Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.
Elfogadta a napelemes szervezetek javaslatát az Energiaügyi Minisztérium, és 2024-től lehetőség lesz a lakossági napelemes bruttó elszámolási rendszerben arra, hogy az 5 forintos garantált árnál magasabb áron is el lehessen adni a villamos energiát a piaci kereskedők felé, de ennek a gyakorlati megvalósításához még számos jogi és technikai akadályt is le kell küzdeni – derült ki a Portfolio szakmai körképéből.
A magyar kormány vállalta a módosított és a REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási programban, hogy 2025 végéig reformot hajt végre a lakossági rezsiárak meghatározása terén. Így lehetővé téve a dinamikus árképzéssel rendelkezőknek, hogy önkéntes villamosenergia-vásárlási szerződést kössenek. Az Energiaügyi Minisztérium péntek délután közleményt adott ki, amelyben jelezték: a rezsicsökkentett árak mindenki számára maradnak, a 2024-es költségvetésben is biztosítottak ennek a feltételei.
A korábbi bejelentéshez képest nagyobb kapacitású napelem és tároló együttes létesítéséhez is lehet majd támogatást igényelni - számolt be Facebook-oldalán a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség, miután szerdán egyeztettek a szektor érdekképviseleti szervei az illetékes minisztériummal.
Megszületett a megállapodás az Európai Bizottsággal a magyarországi szélerőmű szabályok átalakításáról, az ún. védőtávolság 12 kilométerről 700 méterre szűkül a települések határától és így háromszorosára nőhetnek majd a szélerőművi kapacitások az országban – jelentette be az Inforádió Aréna című műsorában szerda este Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is elárulta, hogy a lakossági rezsicsökkentési rendszer fogyasztási szabályai az egész jövő év során változatlanul fennmaradnak, és a januárban induló lakossági napelemes és energiatárolós pályázatban háromfajta kategória lesz. Azt is bejelentette, hogy januártól az egész országban egységessé válnak a vízdíjak a vállalkozásoknak és az intézményeknek, ami források átcsoportosításával is jár, de egyúttal megteremti a lehetőséget a víziközmű hálózat átfogó rekonstrukciójára is. A tárcavezető felfedte azt is, hogy dolgoznak egy szivattyús tározós erőmű tervein, amelynek keretében a megtermelt zöld áramot a két tó közötti vízmennyiség mozgatásával lehet majd tárolni, illetve felhasználni.
November elejére 5500 MW fölé ugrott a magyarországi naperőművek beépített kapacitása – derült ki a MAVIR friss adataiból. Ez azt jelenti, hogy idén az első tíz hónapban együttesen már közel 1500 MW-tal nőtt a kapacitás, „így szinte teljes bizonyossággal több mint másfélszeresen múlja majd felül a tavalyi rekordévben elért gyarapodást” – emelte ki az Energiaügyi Minisztérium a csütörtöki Facebook-posztjában.
Ma megjelent a vállalati energiatárolók telepítésére szolgáló pályázat, amelynek keretében 62 milliárd forintnyi forrást oszt szét a kormány az uniós helyreállítási program terhére. Az energiapiaci szereplők jövő január közepétől február 5-ig adhatják be a pályázataikat a beruházási támogatás és a bevételkompenzáció elnyerésére.
A kormány eredetileg azzal az elképzeléssel adta koncesszióba a hazai hulladékpiac jelentős részét a Molnak, hogy javítsák a hulladékhasznosítási arányokat. Azonban egy konferencián a MOHU, a hulladékgazdálkodásért felelős leányvállalat vezetője elismerte, hogy a helyzet rosszabb, mint a koncesszió megkötése előtt, és az adóhivatal is hanyatló trendről számolt be. Az Energiaügyi Minisztérium már készül a beadvánnyal, amelyben derogációt kérnének az Európai Uniótól, mert jelenleg úgy néz ki, hogy 2030-ig sem fogják elérni a 2025-ös célokat – tudta meg a Szabad Európa. A MOHU szerint egy jogi szabályozás miatt látszódnak csak nehézségek.
Az uniós rendelkezés november elsejei határidővel rögzített egységesen 90 százalékos kötelező feltöltési arányt a földfelszín alatti tárolókkal rendelkező tagállamok számára. Ez az elvárás Magyarországon augusztus végére teljesült. Az októberi enyhe időjárás következtében a fűtési szezon hivatalos kezdete után is nőtt a készletmennyiség, a töltöttségi arány jelenleg 98 százalékos - derül ki az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.
Magyarország azért tartózkodott egyetlen tagállamként kedden az Energia Tanács ülésén az árampiac szerkezeti átalakításáról szóló döntéskor, mert az „veszélyezteti a magyar rezsicsökkentési intézkedést, és csorbítja a tagállami hatásköröket” – indokolta meg Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a döntést Facecook-oldalán. Steiner személyesen vett részt az ülésen.
„Magyarország barátságtalan lépésként értékeli, hogy Szófia az orosz gáz tranzitdíjának megemelését jelentette be. A bolgár intézkedés a magyar gazdaságra, a magyar ellátásbiztonságra nézve is kockázatokat rejthet magában” – ezt posztolta ki Steiner Attila energiaügyi államtitkár szerdán az Energia Tanács ülése után, amire ráerősített a tárca a hivatalos Facebook-oldalán is.
A Napenergia Plusz Programról szóló friss kormányhatározat a gyakorlatban azt jelenti a Portfolio kormányzati körből megerősített értelmezése szerint, hogy a kormány lezárja a két éve elindított 201 milliárd eurós lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, azaz nem hirdeti meg a korábban tervezett második pályázati kört, és az így felszabaduló forrásból indítja el a 75,8 milliárdos keretösszegű új programot. Összefoglaljuk röviden, hogyan jutottunk idáig, és ez mit jelent.
A minap bejelentett közel 76 milliárd forintos Napenergia Plusz Programot mintegy 20 ezer háztartás veheti igénybe, mivel kötelező lesz együtt telepíteni a napelemet és a tárolót az önellátás támogatása érdekében – jelezte az M1 aktuális szerda reggeli adásában Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
A minap végrehajtott 32 milliárd forintnyi átcsoportosítás a Rezsivédelmi Alapból azt a célt szolgálta, hogy idén július és december között több, mint ötezer cég legfeljebb 200 eurós áron juthasson hozzá a villamosenergiához – derült ki az Energiaügyi Minisztérium vasárnapi közleményéből.
Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.
A péntek reggeli energiaügyi minisztériumi közleménnyel összhangban a péntek este megjelent rendelettel tényleg lefelezte a kormány az október 1-től induló gázévben a távhőtermeléshez szükséges gázárakat. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábban jelzett harmadával csökkentés helyett felezést hajtott végre a távhőtermeléshez szükséges gázértékesítés, illetve a vállalati és önkormányzati ügyfelek felé értékesített távhő esetén a kormány.
Két eseményen is részt vett kedden az Energiaügyi Minisztérium két államtitkára és mindkét helyen fontos információkat mondtak – derült ki a tárca Facebook-posztjaiból. Az egyik szerint drasztikus távhőár csökkentésre készül októbertől a kormány az önkormányzatok és a vállalkozások felé, a másik szerint pedig várható egy vállalkozásoknak szóló, elektromobilitásra áttérést segítő program is. Nagyon valószínű, hogy utóbbi egy 80 milliárd forintos uniós program lesz, amelyből elektromos járművek beszerzését támogatja majd a kormány kedvezményes hitelkeret formájában.
Három nagyon fontos üzenetet is beleírt az Energiaügyi Minisztérium a hétfő esti Facebook-posztjába, amely a vállalati és lakossági napelemeseknek egyaránt rendkívül fontos a szaldó, illetve a bruttó elszámolási rendszer kapcsán.